Szóval miután a kedves örmény üzletemberek elvittek minket a határtól a Grúz fővárosba, elindultunk gyalog a kedves teljesen romos, de viccesen olcsó Hostel Georgia-ba. A továbbra is teljesen lekattant hostlben közölték, hogy nincs hely és menjünk át testvérszállásukra a már emlegetett Hostel Romantiknak csúfolt pincébe helyezett dohányfüstös házikóba. Miután ez elől elzárkóztunk, mégis kerítettek egy szobát nekünk. Újra az a furcsa romos szobát kaptuk, aminek az oldalán volt egy nyitott vasajtó ami egy sötét romos homályba nyílt, ahová nem igazán mertünk benézni.
Este nyakunkba vettük Tbiliszit, cél a már Krisztáékkal kipróbált Lab13 nevű szórakozóhelyre, ahol Grúziához képest egész vállalható elektronikus zene ment, egy régi ház emeletén a hegyoldalban.
A kellemes tetőteraszos part után másnap nyakunkba vettük a várost. Sokadszorra meg kellett állapítanunk hogy a Lonely egy f*s. A javasolt sétaútján gyakorlatilag az összes érdekesebb szebb látnivalót, sétálós részt sikerült kihagyniuk. Tbiliszi bár sajnos különösen a belvárosában végtelenül lepusztult és romos, de van pár nagyon szépen rendbe rakott rész. 
A vár bár látogatható, és egy kellemes libegő visz fel hozzá, de a romok között csak komolyabb sziklamászó tapasztalattal vállalható be sok rész, mert a félig kidőlt lépcsőkön, szikla és várfalakon egyensúlyozva lehet csak eljutni a vár fontosabb látnivalóihoz. 
Alatta a törkfürdő és régi muszlim emlékek viszont nagyon szépen fel van újítva. 
A folyó másik oldalán van egy nagy közpark, amit több a pesti bálnához hasonló épülettel és egy ilyesmi híddal próbálták feldobni.
Azért jó volt ez a nyugodt nap Tbiliszire, mert a kezdeti rohangálásban sikerült gyakorlatilag az összes fontos látnivalót kihagynunk. Gyors esti kaja és shopping után újra visszarohantunk a csodás hostelünkbe, hogy 2-3 óra pihenés után csapathassunk haza a hajnali géppel!
