No íme a folytatás Ceburól.
Szóval Malapascua szigete után átbuszoztunk a hosszú és vékony Cebu sziget felén Cebu városig. Ez a város volt a spanyolok első fővárosa. Magellán kötött itt ki 1521-ben.
A buszpályaudvarról végül nem jeepneyvel mentünk be időhiány miatt, sőt nem is triciklivel, hanem sima taxival a belvárosba.
A jeepney, egy furcsa hosszú, fedett terepjáró szerűség, ami a tömegközlekedés alapja. Beleül 2 hosszú sorban ülnek, plusz csúcsidőben mindenhol lógnak az emberek. A jeepneyk megtalálhatók extra színekben, extra kiegészítő szobrokkal, reflektorokkal és bömbölő zenével. A kinézete nagyon Latin-Amerika; USA hangulatú. Talán az USA gyarmati örökségből jön? A másik közlekedési eszköz a tricikli. Nagyobb távon motor, kisebben pedig egy bicikli van egy fedett oldalkocsihoz erősítve. 
Cebu city fő látnivalói szerencsére egy 300 méteres körön belül vannak, pont a kikötő mellett, ahonnan indult a kompunk Bohol szigetére, így hátizsákkal kellemesen bejártuk a 16. századi, majd 18.sz-ban upgradelt bazilikát, Magellán emlékművet és a kis spanyol erődöt.
A remek hangulatú, vidám helyi családokkal teli bazilikában őrzik a filippínók számára valamiért szuperszent 15. századi flamand eredetű El Nino szobrot. Emiatt a cebui katedrálisban folyamatosan hiper sok zarándok van. Sajnos ennek a szoborkának az éves körbehordozásához kapcsolódik a kötelező elefántcsont kegytárgy vásárlás és a National Geographic szerint a helyi katolikus egyház által irányított illegális elefántcsont biznisz. Kocsin hordozzák körbe a szentséget, amit valamiért kocsin hordanak körbe a népnek, amiről még egy festmény is árulkodik. 
Érdekes az egyébként nagyon szép és nagyon élő katedrálisban Magelán mint valami szent van ábrázolva, aki elhozta a kereszténységet. Furcsa hozzáállás a hódítóhoz. A Magelán felállította a keresztet emlékműnél is a freskón emelkedett hangulatban áll a hódító, miközben a szorgos helyiek állítják a keresztet.
A kultúrálódás után rohantunk a kikötőbe a boholi komphoz. Próbálunk még gyorsan kaját szerezni a 2 órás útra. Végül a kegytárgyak és az extra szteroidos csirketápok (hogy erős és agresszív legyen a kakasod a viadalra) erdejében találtunk egy kínai gyors-éttetemláncot ahol olyan burgert árultak aminek felfújt tésztája volt, mint a Momotaroban a gombóc, belül meg kínai nyalánkságok. Mindenhol van minden kínai cucc, mert a Fülöp szgken is a lakosság ötöde kínai, mint Malajziaban és övék a gazdasági hatalom is, a Lonely Planet szerint az I. század óta.
Sajnos késett a komp laza másfél órát, így bár visszamentünk még sétálni a szépen kivilágított kis kompakt spanyol erődbe, viszont mire a Bohol sziget melletti kis Panglao szigeti szállásunkra értünk, Kriszék (a volt kajakos társam, akiknek az útjához becsatlakoztunk) már aludtak. Csak Krisz egy volt kollégája, barátja Vitya és a Reggae Guesthouse tulaja fogadott minket igencsak vidám állapotban. Nem akartam hogy kellemetlenül érezzék magukat ezért én is gyorsan ledobtam 2 helyi San Miguel light sört és 2 rumos kólát mely egy egyenként 1 deci rumot tartalmazott és kb. 300 ft.ert adta a derek kiöregedett alkesz francia raszta. A serezés után lepunnyadtunk a tengertől sajna 10 percre lévő viszont gyönyörű kertben lévő nagyon családias bungallónkban. Képen inkább a 10 percre lévő Alona Beach!
Másnap dec 30.án a Kriszék féle 10 fős brigáddal hajót béreltünk hogy felfedezzük a közeli még kisebb szigeteket. Kriszék nagy utazók 12 éve járják a világot. Anno bejárták hátizsákkal Szumátrától Kambodzsáig Ázsiát, ám most hogy velük volt a 6 és másfél éves lányaik, már nem vágnak neki egy motorral a dzsungelnek (csak egy rozoga bárkával a kisebb Fülöp szigeteknek). A Balicasag nevű kis szigeten csak pár halász él viszont a sziget előtti 50 méter mély korall-fal élővilága legendás. A többiek snorkliztak én meg merültem 20 méteres mélységig. A rengeteg korallon, rákon és színes halon túl még egy megtermett teknős is lepacsizott velem a mélyben. A búvárkodás után a helyi halászok sütötték le gyömbérrel és fokhagymával nekünk a kiválasztott halat a parton.
Az esti előszilveszteri bulizgatás után az év utolsó napjára hagytuk Bohol sziget bemotorozását a Csokoládé hegyeket, mini kobold makikat és a hegyek közötti superman csúszást. Node erről majd legközelebbi postban.
