Szóval Örményország furcsa hely. Grúzia gyönyörű de azért kicsit Ukrajna hangulat van. Örményországban viszont kicsit az a párhuzamos denzió hangulat fogott el, mint Eritreában vagy Iránban. Azért ezt inkább vidéken éreztem, Jereván igazán nagyvilági hely. A belvárosa Jerevánnak nagyon élő, bár a zöld örmény kolléga szerint csak azért annyira tömött minden mert ilyenkor júliusban jár haza a kb. 5 (a helyiek szerint 10) milliós diaszpóra java. És a 3 milliós lakosságot ez nagyon megdobja.
Az éjszakai érkezés után az első napunkon az örmény kollégámmal és a férjével az úgynevezett örmény Vatikánban, Echmiadzinba mentünk. A város maga nem nagy szám de itt van csomó vallási szempontból jelentős örmény templom plusz a fő katedrális - aminek az alapja a 300-as évekből való. A templomok szépek voltak, de maga a hely kicsit kopottas és elég steril. Sok régi templom ráadásul bántóan fel vannak újítva.
Viszont elvittek helyi kajáldába minket ahol rengeteg hely birka nyársat, zöld füves/fűszeres salátákat meg helyi köftéket ettünk. Egy csomó étel egyébként ugyanaz mint a török kaják, csak máshogy hívják és nagyon meg vannak sértődve az örmények ha letöröközzük a kajájukat.
Belvárosi kajálda, Jereván
Érdekes hogy az örmények az országuk nagy részének elvesztését (pár népirtást) úgy reagáltak le hogy teljesen jófejek, segítenek egymásnak és az idegeneknek, és tényleg vendégszeretőek (nem csak szövegben) ráadásul nem nézik le a szerencsétlenebb embertársaikat. Míg otthon mindig a tömött metrón 5-en ülnek a 6-os helyen, addig az örmények a busz 2-es ülésén mindig szorítanak egy 3.-nak helyett. Azért furcsaságok is vannak. A hostelben jeleztem, hogy nem tudjuk becsukni az ablakot, mire küldtek a szobában is cigiző szakit, aki a modern ablakot, nem egy csavarhúzóval állította be, hanem egy nagy konyhakéssel faragta ki a műanyag keretet, hogy csukható legyen.
A 2. Jereváni napunkon kimentünk marsutkával és taxival a kb. 30 km-re lévő ősi félig barlangokba, egy kanyon oldalában fekvő Geghard kolostorba. 
Na az tényleg fantasztikus volt a sok turista ellenére, nekem különösen a XII. sz-i, engem kicsit az Istár kapura emlékeztető faragások jöttek be. 
Az egész templom csoport és kert ráadásul egy egész vad tájban van egy kis folyó és hatalmas sziklák között.
A taxis bácsink aki élelmesen még berakott egy plusz embert is mellénk az odaúton viszont nem volt a megbeszélt helyen a kolostor mellett - tuti elhúzott még egy kör fuvarra - így végül visszastoppoltnk a marsutkáig, Garniig. Rendes arcként elmentünk a taxis bá házáig amit az odaúton mutatott és otthagytuk a fiánál a viteldíj felét. A vissza úton megnéztük az ősi, de totál újjáépített Garni-i Mithras templomot ami elég uncsi volt viszont szintén fantasztikus volt körülötte a táj.
Esténkét olcsó belvárosi kiülős helyeken toltuk a dolmát (szőlőlevélben hús) és a fincsi nyársakat és hallgattuk a fél belvárost blokkoló a tömegközlekedés jegyének emelése (50-röl 75 Ft-ra) ellen tüntető helyiek üvöltését. Reméljük a rendőrök békések maradnak...
Másnap indultunk a Sevan tóhoz majd a hegyekbe Dilijanba, majd a Debed kanyon kolostoraihoz
Jereván, buszpályaudvar
